Choong-Gun története: Orosz-Japán háború és az Eulsa egyezmény

Mint azt már An Choong-Gun történetében említettük, életében nagy jelentőséget játszott az Eulsa egyezmény aláírása 1905-ben. De mi is ez az egyezmény? A történet tulajdonképpen néhány évvel korábban, az orosz-koreai háborúval kezdődik. 

Oroszország és Japán akkoriban szemet vetett a két ország területe között fekvő, a mai Kína területéhez tartozó Mandzsúriára, illetve a Koreai-félszigetre. Az oroszok egyik fő célja az volt, hogy Vlagyivosztok mellett legyen egy másik, délebbre fekvő kikötőjük is, melyet nem csak a nyári időszakban tudnak használni - mivel a vlagyivosztoki kikötő télen a zord időjárás miatt használhatatlan volt. A japánok ugyan többször is felajánlották, hogy orosz felügyelet alatt lehet egész Mandzsúria, amennyiben cserébe elismerik a koreai területek japán ellenőrzés alá vonását, több sikertelen tárgyalás után a "20. század első komoly háborúja"-ként emlegetett harc 1904-ben kezdődött. Az oroszok szervezetlenségének köszönhetően Japán sorra aratta győzelmeit mind a tengeren, mind a szárazföldön.

eulsa_treaty.jpgEnnek köszönhetően 1905-ben Japán erőfölényét kihasználva ellenőrzése alá vonta Koreát, az egyezményt az 1905. november 17-én folytatott tárgyalások nyomán írtak alá. A dokumentum (balra) lényegében megfosztotta Koreát külügyi szuverenitásától, illetve Koreát Japán protektorátusává tette (ez gyakorlatilag védnökséget jelent). Az egyezmény nevét a koreai naptár ciklusának 42. évéről, Ulsáról vagy Eulsáról kapta. Érdekessége, hogy összesen öt koreai miniszter írta alá az akkori kormányból, aláírását két miniszter, és a miniszterelnök is megtagadta, sőt, maga a Kodzsong (jobbra lent), Korea császára is elutasította, az öt miniszter aláírásával azonban az egyezményt érvényesnek tekintették. Han Gyo-Seol miniszterelnök Japán nyomására elvesztette hatalmát, és hamarosan le is váltották.

Gojong.jpg

1907-ben Kodzsong császár titkos küldötteket akart eljuttatni a Hágai békekonferenciára, hogy megpróbáljon hangot adni a Japán elnyomásnak, de a nagyhatalmak elutasították Korea részvételét a konferencián. 1908-ban a császár tizenhét saját kézzel írott levelet küldött szét a világban, többek közt a nagyhatalmak uralkodóinak, melyet személyes pecsétjével látott el, és amelyben kérte, hogy álljanak ki az 1905-ös egyezmény illegális aláírása ellen, de itt is süket fülekre talált. Érdekesség, hogy a II. Vilmos német császárnak küldött levelét 2008-ban találták meg kutatók, az sosem jutott el a császár kezébe, így sosem olvashatta el azt.

A történet folytatása egy 1907-es, következő egyezmény volt, amely kimondta Japán beleszólását Korea belügyeibe, majd 1910-ben egy újabb egyezményt írtak alá, mely kimondta Korea annektálását (gyakorlatilag egyesítését, jogainak teljes átruházását az annektáló ország javára).

Az egyezményt egyébként 1965-ben egy Japán és (akkor már) Dél-Korea közti egyezmény "már érvénytelennek" nevezte. 2005-ben egy közös Észak- és Dél-koreai hivatalos nyilatkozat szintúgy érvénytelennek nevezte a kényszer alatt aláírt japán követeléseket.

Az egyezménynek még napjainkban is komoly visszhangja van, 2010-ben Dél-Koreában komoly kutatásba kezdtek, és utólag megfosztották mindazok leszármazottait ingóságaiktól és ingatlanjaiktól, akik az egyezmény idején bizonyíthatóan támogatták és együttműködtek a japán megszállókkal.

Források:
http://en.wikipedia.org/wiki/Russo-Japanese_War
http://en.wikipedia.org/wiki/Japan%E2%80%93Korea_Treaty_of_1905
http://en.wikipedia.org/wiki/Japan-Korea_Annexation_Treaty
http://www.koreatimes.co.kr/www/news/nation/2013/07/176_35304.html